R�szleges hasonul�s

1.        R�szleges hasonul�s akkor j�n l�tre, ha k�t egym�s mellett l�v� hang (msh) k�z�l az els� a m�sodikkal r�szben hasonl�v� v�lik

2.        Ha a z�ng�ss�g tekintet�ben t�rt�nik hasonul�s, akkor z�ng�ss� ill. z�ng�tlenn� v�l�sr�l besz�l�nk

3.        R�szleges hasonul�s m�sik esete a k�pz�s helye szerint r�szleges hasonul�s, akkor j�n l�tre, ha foghang �s ajakhang ker�l egym�s mell� PL.: n-b , n-p

4.        A r�szleges hasonul�st legt�bbsz�r �r�sban nem jel�lj�k

5.        Vannak kiv�teles esetek, amikor a r�szleges hasonul�st �r�sban is jel�lj�k PL.: keszt�, k�szk�dik, stb.

Teljes hasonul�s

6.       Teljes hasonul�s akkor fordul el�, ha az egym�s mell�ker�l� msh-k minden k�pz�si form�jukban azonoss� v�lik

7.        A teljes hasonul�st legt�bb esetben jel�lj�k �r�sban is

8.        Az egym�s ejt�s�t befoly�sol� hangok a teljes hasonul�s eset�ben h�tul �ll� msh

9.        A n�vsz�ban a -v,-j toldal�kok (jelek, ragok) id�zik el� a jelens�get

�sszeolvad�s

Az �sszeolvad�s kiejt�s�ben m�dos�tja az egym�s mell� ker�l� k�l�nb�z� k�pz�s�     msh�kat a k�t hang egy harmadik hangg� olvad �ssze ezek az egym�sra hat� msh-k a k�vetkez�k:       t+sz=c

                        n+j=ny

                        t+j=

                        t+s=cs

                        d+j=gy

R�vid�l�snek nevezz�k azt a kiejt�sbeli jelens�get, amikor egy hossz� msh k�vetkezik �s a besz�dben a hossz� msh-t r�viden ejtj�k PL.: tollbamond�s

Ny�l�snak nevezz�k azt a kiejt�sbeli jelens�get, amikor a k�t mgh k�z�tti r�vid msh-t hosszan ejtj�k

Kies�snek nevezz�k azt a kiejt�sbeli jelens�get, amikor 3 msh ker�l egym�s mell� �s a besz�d sor�n a k�z�ps� msh-t nem ejtj�k PL.: mondta

F�ggv�ny: Adott 2 nem�res halmaz az A �s B halamzok, ha az A halmaz minden egyes elem�hez vmi.-en m�don hozz�rendel�nk   pontosan 1-1 elemet a B halmazb�l akkor ezt a hozz�rendel�st f�ggv�nynek nevezz�k.

Elneves�sek:

- az A halmaz: �rtelmez�si tartom�ny

az a halmaz amelynek minden egyes elem�hez hozz�rendel�nk valamit

Jel�l�se: �T.           vagy    D_f

az �rtelmez�si tart. elemei a v�ltoz�k. Jel�l�se: x

- a B halmaz: k�phalmaz

a k�phalmaznak azokat az elemeit amelyeket hozz�rendelj�k valameik A halmazbeli elemhez f�ggv�ny�rt�knek nevezz�k

Jel�l�se: f_(x); h_(x); g_(x)

a f�ggv�ny�rt�knek halmaz�t �rt�kk�szletnek nevezz�k. Jel�l�se: �K.            vagy    R_f

- az a m�d ahogy az �rtelmez�si tartom�ny beli elemekhez hozz�rendelj�k a f�ggv�ny�rt�keket a hozz�rendel�si szab�ly

A f�ggv�ny grafikonja:

Azok az (x;y) koordin�t�j� pontok alkotj�k a koordin�tas�kban, amelyeknek az x koordin�t�i a f�ggv�ny v�ltoz�ival egyenl� az y koordin�t�i pedig a v�ltoz�khoz tartoz� f�ggv�ny�rt�kek. (tul. K�p a graf.: y = f_(x) egyenlettel jellemezhet�)

Z�rushely:

Azt a v�ltoz�t amelyhez tartoz� f�ggv�ny�rt�k a nulla z�rushelynek nevezz�k.        X₀     f_(x0)=0

Szeml�letes jelent�se: A f�ggv�ny grafikonja itt metszi az x tengelyt.

Sz�ls��rt�kek:

Minimum: az f f�ggv�nynek minimuma van a v�ltoz� egy x_min �rt�kn�l ha az ehez tartoz� f_(x)min kisebb f�gv�ny�rt�ket sehol nem vesz fel a f�ggv�ny.

        x_min : min. hely     f_(x)min : min. �rt�k

Maximum: egy f�ggv�nynek maximuma van a v�ltoz� egy x_max �rt�k�n�l ha az ehez tartoz� f�ggv�ny�rt�kn�l f_(x)max –n�l nagyobb fgv.�rt�ket sehol sem vesz f�l a fgv.

        x_max : max. hely            f_(x)max : max. �rt�k

Graf. menete:

Az �rtelmez�si tartom�ny egy [a;b] intervallum�n szigoruan monoton n�vekv�nek nevezz�k a f�ggv�nyt, ha b�rmely

x1; x2 Є [a;b] à (k�t az [a;b] int.ben l�v� v�ltoz� eset�n)

az tejes�l hogy: x₁ < x₂; akkor f_(x1) < f_(x2)